Az európai gazdasági helyzetet is áttekintette szerdai soproni, kihelyezett ülésén a kormány, ahol többek között arról tárgyaltak, mi a teendő, hogy Magyarország elkerülhesse a recessziót. A döntésekről és hátterükről a Kisalföld Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezhette.

- Milyen döntéseket hozott soproni kihelyezett ülésén a kormány?

- Áttekintettük az európai gazdasági helyzetet. Úgy látjuk, hogy nagy az esélye annak, hogy az eurózónához tartozó országok közül több is recesszióba jut. Sopronban arról tanácskoztunk, mit tehetünk, hogy mi ne jussunk erre a sorsra. Növekedési terv elkészítését határoztuk el, s annak pénzügyi lábáról tárgyaltunk. Megpróbáljuk a kereskedelmi bankokat olyan helyzetbe hozni, hogy hitelekkel segítsék a magyar kis- és középvállalkozókat. Ez azért nem könnyű, mert közben az anyabankjaik arra utasítják őket, hogy vonják ki és vigyék haza forrásaikat Magyarországról. Uniós pénzek odaítélésének és kihelyezésének felgyorsításáról is döntöttünk. A  gazdasági minisztérium  létrehoz egy olyan intézményrendszert,  ami  a kis- és középvállalkozások exporttevékenységét fogja ösztönözni. Soproni ügyekről is beszéltünk. A soproni polgármester helyi fejlesztési terveket tett elénk, szép summával az oldal alján. Nagyon helyesen helyi ügyekért lobbizott. Az ipari park fejlesztéséhez és az elkerülőút megépítéséhez kérte a kormány segítségét. Szó volt a költségvetés újraszámolásáról is természetesen, ez ügyben egyes kiadási előirányzatok zárolásáról hoztunk döntést. Döntöttünk arról is, hogy a dohánytermékekből származó állami bevételt jelentősen meg kell emelni és a költségvetésben szereplő tartalék év közbeni felhasználását is elhatároztuk.

- Mit tudtak ígérni a soproni felvetésekre?

- Az ipari park fejlesztését mi is fontosnak tartjuk. Tudjuk, hogy az országban van egy tévhit, mely szerint könnyű a soproniaknak, csak át kell ugrani a szomszédos Ausztriába dolgozni. Aztán ha beteg lesz a munkavállaló, kiderül, hogy nincs biztosítása, amikor megöregszik, nem lesz nyugdíja. Szükség van arra, hogy itt hozzunk létre biztos munkahelyeket a soproniak számára. Az elkerülőút megépítésének szükségességéről sem kellett bennünket meggyőzni, ez egyébként minden soproni látogatásunkkor téma. Megvizsgáljuk a lehetőségeket.

- Fellegi Tamás fejlesztési miniszter  is részt vett a kormányülésen, az ő utódját még keresi?

- A miniszter vezeti az IMF-fel tárgyaló delegációt, de ezenkívül javaslatokat kell tennie az ország pénzügyi védvonalainak megerősítésére is. Utódját a következő hét során fogom megnevezni.

- A Fidesz mindig elismeréssel adózott Sopronnak, a leghűségesebb magyar városnak. Tíz évvel ezelőtt hivatalos ünneppé is tették december 14-ét. Most, a 90. évfordulón is kormányülést tartanak a városban. Mit üzennek ezzel?

- Érezhető az országban egyfajta tisztelet Sopron iránt. Egyrészt mert dolgos és ügyes emberek élnek itt, másrészt a soproniak legendás tette miatt, amit ma sokan talán nem is értenek. Minden nemzet életében szükség van nagy történetekre, és a soproni népszavazás ilyen. Bátorság és hűség jellemezte az akkori polgárokat és erre minden magyar büszke lehet. Minél szélesebb körben ismerni kellene az 1921-es soproni népszavazás eredményét. Ez a mi történetünk is. Az is hozzátartozik a kérdéshez, hogy itt bennünket mindig szívesen látnak. Ha jó, ha rossz szelek fújnak, Sopronban mindig bátorítást, új erőt kaptunk. A polgári, nemzeti, keresztény érzelmű soproniak még akkor is támogattak bennünket, amikor talán kevésbé érdemeltük meg.

 - Ha már bátorságot említett: mennyire lehet bátor az IMF-fel tárgyaló delegáció? Mi a stratégia?

- Az a cél, hogy adjanak nekünk egy elővigyázatossági hitelkeretet, amit abban az esetben tud az ország használni, ha Európában a zűrök tovább növekednek. A magyar gazdaság áll a lábán, most van annyi pénzünk, ami az ország működtetéséhez szükséges, a pénzügyi piacokról tudjuk finanszírozni magunkat. De mindenki tudja, az ország el van adósodva, a hiteleket törleszteni kell, tehát szükségünk van forrásokra. Ráadásul a következő években a nagy államok is hatalmas kötvénykibocsátásokba kezdenek, 400 milliárdos nagyságrendről beszélhetünk, óriási lesz a piacon túlkínálat. Ezért is kell nekünk egy biztonsági védőháló.

- Mit adhatunk cserébe?

- Itt egy jó ország, amivel jó együttműködni!

- Az eurózóna tizenhét tagállamának szorosabb együttműködéséről szóló egyezménynél viszont mintha veszélyeket sejtett volna.

- Ez pontosan így van! Ha egy ország elkötelezi magát valami mellett, akkor az arról szóló szerződésnek minden apró pontját alaposan ismernie kell. De ez nincs így! Ötletek vannak, meg javaslatok, keretek – de pontos szerződés nincs. Egy ország nevében pedig nem lehet igent mondani tisztázatlan tartalmú megállapodásra! Ellenálltam annak a törekvésnek, hogy egy hajnalig tartó vacsora alatt elkötelezzem Magyarországot olyan feladatok mellett, amelyekhez parlamenti jóváhagyás kell, s ami, ha rosszul hajtjuk végre, még szociális katasztrófához is vezethet. Kalandorság lett volna. Időt kellett nyernünk! Egyébként az a személyes véleményem, hogy nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket a tagállamok. A költségvetési unió létrehozása rejt némi veszélyt magában. Elég csak arra gondolni, hogy a pénzügyileg fegyelmezett Németországot egy kalap alá veszik mondjuk Görögországgal. Nem mondom, hogy nem sikerülhet, de magában rejti a kudarc lehetőségét. Jól meg kell tehát gondolnunk, hogyan viszonyulunk egy ilyen ingatag építményhez. És igen, súlyos vállalásokat kell tenniük az eladósodott országoknak! Olyanokat például, amik bizonyos gazdaságpolitikai módszerek alkalmazását kizárják. Sok tehát még a bizonytalansági tényező. Kevés az információ ahhoz, hogy felelős döntés születhessen. Nekem az volt a dolgom, hogy a magyar parlament számára kiharcoljam a döntés lehetőségét és ezt sikerült is teljesíteni. Most márciusig van idő kidolgozni a részleteket.

- Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a New York Times internetes kiadásában aggodalmát fejezte ki a magyarországi fejlemények miatt. Azt írja, "a gazdasági válság hiteltelenné teszi a vezetőket és az intézményeket, veszélyezteti a demokratikus értékeket". Vitatkozna ezzel a véleménnyel?

- Nem. Ez egy általános és egész Európára nézve igaz állítás. A válság valóban megviseli a demokráciákat. Magyarországon viszont az emberek rendkívül bölcsen döntöttek, amikor egy soha nem látott mértékű összefogás létrehozásával kétharmados parlamenti többséget hoztak létre. Nekünk nem kell rossz kompromisszumokat kötni a nagy döntések érdekében, míg Nyugaton sokszor a politikai adok-kapok szétrázza a kormányokat, és nem demokratikusan választott vezetőket állít az országok élére. Magyarországon nem kell nem demokratikus megoldásokban gondolkodni.

- Ugyanebben a cikkben Paul Krugman a magyar alkotmányt is bírálja.

- Neki nem tetszik, ami Magyarországon történik, de hát ahány ház, annyi szokás. Nem minden amerikainak tetszik Európa.

- Az elmúlt napokban egyre többször figyelmezteti az országot arra, hogy 2012-ben viharkabátokra lesz szükség, holott korábban nyilatkozataival inkább megnyugtatni igyekezett a közvéleményt. Mire számítsunk?

- Én úgy fogom fel a feladatomat, hogy először is igyekezzek jól megoldani a problémákat, másodsorban védjem meg a bajoktól az embereket. De vannak bajra szerveződő szakmák, mint az orvos, és ilyen a politikus is. Nekem kötelességem, hogy a várható nehézségekről őszintén tájékoztassam az embereket. De elmondom azt is, hogy Magyarország tehetséges, erős ország, biztos lábakon állunk és amint túljutunk ezen a válságon, maradéktalanul meg fogunk birkózni a saját feladatainkkal. Erősek vagyunk, hiszen egy olyan nyolcéves katasztrofális kormányzás után, mint amilyet 2002 után elszenvedni voltunk kénytelenek, mi nem jutottunk Görögország sorsára. Van okunk reménykedni a jövőben, de tény, nehéz idők jönnek.

- Az európai válság mennyiben befolyásolja a hazai reformokat?

- Megnehezíti, lelassítja, de nem térít el a szándékainktól.

- Pedig például a köznevelési reform elég sok nehézséggel nézett szembe, még frakción belül sem volt meg az egyetértés.

- Ennek az az oka, hogy sok pedagógus van a frakcióban. Hogy az átszervezésről szóljak: igazságtalanság, hogy az ország különböző településein, attól függően, hogy milyen helyzetben van az önkormányzat, más színvonalon tanulnak a magyar gyerekek. Az állam felelőssége lesz a feltételek biztosítása mindenütt, de a települések dönthetnek úgy is, hogy  maguk működtetik az iskoláikat. Hát igen, polgármesterből is sok ül a frakcióban. Minden intézmény mellett egy alapítványt is működtetni kell, amelyen keresztül a helyiek segíthetik az iskolát. Én három dolgot kértem: az állam határozza meg, hogy mit tanítanak az iskolákban, legyen egységes az irányítás és folyamatosan ellenőrizzék az oktatás minőségét. Egyébként ma is született döntés ezzel kapcsolatban: 2013-tól megindítjuk az emelt bértáblájú pedagógus-életpályamodellt.


kisalfold.hu